2014 in pictures
2014 kepekben
Thursday, January 22, 2015
Wednesday, April 16, 2014
I guess it is really time to update our blog. I have almost forgot my password to this blog.
So, let me see what is new in our lives.
In March we were able to go to the temple all of us. It was a wonderful temple trip.
We went with a boat and spent 19 hours on it (each way). I was scared to death as there was a storm just a day before we left to the temple. As we arrived to the harbor the wind was still pretty strong. I was just still sitting in the taxi and I could feel the car moving as the wind was blowing it from its side. Crazy.
Then it was quite OK. At first we go a couple of hours on the river then we arrive to the bay and then come the open sea. As we arrived to the bay the boat right away started to move. I ran back to our room knelt down in prayer. I have no words, how hard it is for me to endure such things!
But it was worth of it of course. We met our dear friends, Vera and Olle and then on Tuesday I got called as a temple worker. It was very special. My husband of course knew about it, but he didn't tell (he wasn't supposed to tell me)so I just followed him to the temple presidents office and I thought, there is no way my husband can take more callings, as it would usually happen. So, this time I got one.
The next day my training started and then the next day I was serving in Latvian, English and in Finnish. Oh, how I loved it.
Eppen ideje, hogy frissitsem a blogot mivel mar a jelszavamat is majd nem elfelejtettem.
Marciusban elmentunk a templomba, Stockholmba. Nagyon izgalmas elmeny volt. Kezdodott azzal, hogy mar hetek ota figyeltem az idojaras jelentest es bizony lattam, hogy nagyon eros szel kozeledik azon idotajt, amikor nekunk kellene hajora szallnunk. Aztan 3 nappal indulas elott bizony a hirekben is megjelent, hogy az ev elso viharja kozeledik nagyon eros szellokesekkel. Pentek ejszaka meg is erkezett a vihar, aztan szombaton meg elmentunk valahova vasarolni es ahogy haza ertunk szinte el is felejtkeztem a viharrol, mert olyan szep idonek tunt. Aztan megneztem a hireket es ott mar irtak, hogy a vihar elerte Lettorszag nyugati tengerpartjat es nagy karokat okozott. Aztan persze ide is ide ert. Mit mondjak, feltem mint az allat.
Aztan vasarnap taxival mentunk a kikotobe, ahogy a kocsiban ultem ereztem, ahogy a szel fujja a kocsit es a kocsi mozogni kezd oldal iranyban, nem tudom elmondani. Persze a folyon is nagy hullamok voltak. Aztan elindultunk. A folyon par orat mentunk, majd az obolbe ertunk ahol meg nagyobb hullamok jottek es vegul a nyilt tengerre ertunk. Amikor az obolbe kiertunk, en mint egy haborodott szaladtam vissza a szobaba es terdeltem, hogy imadkozzak. En hulye meg azon is gondolkoztam, hogy hogyan tudnanak engem most ebbol a hajobol kimenteni, de az a gondolat, hogy egy helikopter jonne ertem nem nagyon viditott fel. Na vegul megerkeztunk.
A templomban talalkoztunk a kedves baratainkkal, Veraval es Olleval. Nagyon aranyosak voltak es a fiuk nagyon szeretik oket.
Kedden pedig elhivtak engem is templomi munkasnak.
Egy erdekes dolog is tortent. Vittuk magunkkal az egyik mar elhunyt egyhaztagunk neveit es osszepecseteltunk a szuleit, sot o magat is a szuleihez pecseteltuk. Vittuk egy masik egyhaztag neveit is es az o szuleit is osszepecseteltuk az egyik testverevel egyutt. Aztan ez az egyhaztag a masik heten meg is halt. Emlekszem arra a kulonos erzesre, ahogy a szuleit pecseteltuk ossze, es ra egy hetre meg is halt.
A gyerekek nonek, mi pedig oregszunk. Ennyi kb, meg mēg egy tucat kulonfele csoda, ami minden nap tortenik velunk. Pl. tegnap amikor Greta legot tomott a szajaba es amikor mar a szajaba vette, meg egy masik autot is bevett, amivel a legot tomte meg beljebb. En ebbol persze csak az autot vettem eszre, amit el is vettem tole, aztan ahogy olbe vettem lattam, hogy a szajaba van meg egy lapos kb 2 forintos nagysagu valami, egy jelzo tabla. Vagy ahogy ma hazajottunk a busszal, kb 80-100 ment lefele a lejton, aminek az aljaban egy auto allt, ez a barom meg mēg gyorsitott. Azt hiszem ma megoszultem, eddig meg nem, de ma vagyis a heten biztosan.
Na ennyi.
So, let me see what is new in our lives.
In March we were able to go to the temple all of us. It was a wonderful temple trip.
We went with a boat and spent 19 hours on it (each way). I was scared to death as there was a storm just a day before we left to the temple. As we arrived to the harbor the wind was still pretty strong. I was just still sitting in the taxi and I could feel the car moving as the wind was blowing it from its side. Crazy.
Then it was quite OK. At first we go a couple of hours on the river then we arrive to the bay and then come the open sea. As we arrived to the bay the boat right away started to move. I ran back to our room knelt down in prayer. I have no words, how hard it is for me to endure such things!
But it was worth of it of course. We met our dear friends, Vera and Olle and then on Tuesday I got called as a temple worker. It was very special. My husband of course knew about it, but he didn't tell (he wasn't supposed to tell me)so I just followed him to the temple presidents office and I thought, there is no way my husband can take more callings, as it would usually happen. So, this time I got one.
The next day my training started and then the next day I was serving in Latvian, English and in Finnish. Oh, how I loved it.
Eppen ideje, hogy frissitsem a blogot mivel mar a jelszavamat is majd nem elfelejtettem.
Marciusban elmentunk a templomba, Stockholmba. Nagyon izgalmas elmeny volt. Kezdodott azzal, hogy mar hetek ota figyeltem az idojaras jelentest es bizony lattam, hogy nagyon eros szel kozeledik azon idotajt, amikor nekunk kellene hajora szallnunk. Aztan 3 nappal indulas elott bizony a hirekben is megjelent, hogy az ev elso viharja kozeledik nagyon eros szellokesekkel. Pentek ejszaka meg is erkezett a vihar, aztan szombaton meg elmentunk valahova vasarolni es ahogy haza ertunk szinte el is felejtkeztem a viharrol, mert olyan szep idonek tunt. Aztan megneztem a hireket es ott mar irtak, hogy a vihar elerte Lettorszag nyugati tengerpartjat es nagy karokat okozott. Aztan persze ide is ide ert. Mit mondjak, feltem mint az allat.
Aztan vasarnap taxival mentunk a kikotobe, ahogy a kocsiban ultem ereztem, ahogy a szel fujja a kocsit es a kocsi mozogni kezd oldal iranyban, nem tudom elmondani. Persze a folyon is nagy hullamok voltak. Aztan elindultunk. A folyon par orat mentunk, majd az obolbe ertunk ahol meg nagyobb hullamok jottek es vegul a nyilt tengerre ertunk. Amikor az obolbe kiertunk, en mint egy haborodott szaladtam vissza a szobaba es terdeltem, hogy imadkozzak. En hulye meg azon is gondolkoztam, hogy hogyan tudnanak engem most ebbol a hajobol kimenteni, de az a gondolat, hogy egy helikopter jonne ertem nem nagyon viditott fel. Na vegul megerkeztunk.
A templomban talalkoztunk a kedves baratainkkal, Veraval es Olleval. Nagyon aranyosak voltak es a fiuk nagyon szeretik oket.
Kedden pedig elhivtak engem is templomi munkasnak.
Egy erdekes dolog is tortent. Vittuk magunkkal az egyik mar elhunyt egyhaztagunk neveit es osszepecseteltunk a szuleit, sot o magat is a szuleihez pecseteltuk. Vittuk egy masik egyhaztag neveit is es az o szuleit is osszepecseteltuk az egyik testverevel egyutt. Aztan ez az egyhaztag a masik heten meg is halt. Emlekszem arra a kulonos erzesre, ahogy a szuleit pecseteltuk ossze, es ra egy hetre meg is halt.
A gyerekek nonek, mi pedig oregszunk. Ennyi kb, meg mēg egy tucat kulonfele csoda, ami minden nap tortenik velunk. Pl. tegnap amikor Greta legot tomott a szajaba es amikor mar a szajaba vette, meg egy masik autot is bevett, amivel a legot tomte meg beljebb. En ebbol persze csak az autot vettem eszre, amit el is vettem tole, aztan ahogy olbe vettem lattam, hogy a szajaba van meg egy lapos kb 2 forintos nagysagu valami, egy jelzo tabla. Vagy ahogy ma hazajottunk a busszal, kb 80-100 ment lefele a lejton, aminek az aljaban egy auto allt, ez a barom meg mēg gyorsitott. Azt hiszem ma megoszultem, eddig meg nem, de ma vagyis a heten biztosan.
Na ennyi.
Tuesday, January 14, 2014
Monday, September 9, 2013
Greta Justina's birth
1. September 2013.
At 3 am we went to the hospital and then at 9.11 am our daughter was born. It wasn't the easiest birth indeed it was very hard. She had the umbilical cord tied around her neck and the cord itself was too short and it didn't allow her to come out. Boy, it was very hard to push her out and we didn't understand until she came out and we saw her neck. Well, she was born at week 37 and 3 days. She was moving so much in the previous day that I was concerned that she would break my water which she actually did and that's how birth started. Ever since she is outside, she is the most peaceful child of ours. We love her.
Jazeps came to see her in the morning and told me, "mom, Greta sound like a little kitty" then he started to look at her and he started to laugh, "mom, she is so small like a little bug".
We are grateful and so much in debt to Heavenly Father for His mercy and love for us!!!
Szeptember 1-en hajnal 3kor mentunk be a korhazba. Reggel 9.11re szuletett meg Greta Jusztina, a 37ik terhessegi het +3 nap. Olyan sokat mocorgott az elozo nap a hasamban, hogy attol feltem, hogy kilyukad a magzatburok, ami tulajdonkeppen meg is tortent, mert mar a 37ik heten hajnalban egy kicsi magzatviz folyt ki belolem. Aztan vasarnap hajnalban meg tobb magzatviz folyt ki, de fajasom igazan nem volt. A szules eleg sot nagyon nehez volt. A koldokzsinor a nyakara volt tekeredve es raadasul nagyon rovid volt, szoval nem engedte ki. Mire vegul megszuletett a magzatburok is kovette. Na majd leirom kesobb.
Orulunk, hogy kozottunk van, nagyon nyugodt kisbaba, boldog, hogy mar kint van.
Jazep nagy vidaman mondta nekem, "anya, Gretanak olyan a hangja mint egy cicanak" aztan elment es ujra visszajott es majd nagy lelkesen nezi Japi Gretat es erre nevetve mondja "anya, Greta olyan pici mint egy kisbogar".
Nagyon halasak vagyunk Mennyei Atyanak a kegyelmeert es a szereteteert. Halasak vagyunk, hogy minden rendben ment a szulesnel hiszen olyan sok dolog tortenhetett volna maskepp, de orulunk neki, hogy igy tortent.
Subscribe to:
Posts (Atom)